Ferrit
(kerámia mágnes)

1952-ben szabadalmaztatták az isotrop- , majd 1954-ben az anisotrop ferrit mágneseket. Gyártástechnológiájuk és fizikai tulajdonságuk alapján gyakran említik keramia mágnesekként is. Az olcsó és korlátlanul rendelkezésre álló alapanyagoknak köszönhetően áruk a legalacsonyabb. Ugyanakkor a kedvező mágneses jellemző miatt a legjobb ár/érték arányt mutatják.

Előállítás:

Gyártási folyamat a 80 % vasoxid és a 20 % stroncium- vagy báriumkarbonát keverék összeörlésével kezdődik. Ezt követi a keverék kiégetése (ferritizálás) aminek az eredményeként kapjuk oxidkerámiaát (stoncimferrit vagy báriumferrit). Az újabb őrlés egészen egykristály méretig (mikronos szemcseméret) tart. Itt már elemi mágnes kristályokat kapunk. Az őrölt porból száraz vagy nedves préseléssel állítják elő a kívánt alakú mágneseket. A préselt mágneseket magas hőfokon alagútkemencékben szinterelik. Ekkor a méretek kb 17 %-ot zsugorodnak ezért a normál mérettűrés +-2 %. A pólusméreteken általában ennél szigorúbb tűrést írnak elő, ezért a végső méretet köszörűléssel állítják be.

Mágneses jellemzők:

Az isotrop mágnesek bármilyen irányba mágnesezhetőek és közel azonos mágneses jellemzőket mutatnak a különböző irányokban.

Az anisotrop mágnesek préselése erős mágneses térben történik, ezért van egy kitüntett, un. könnyű mágnesezési irány. Ebben az irányban sokkal kevezőbb jellemzői vannak, mint többi irányban.

A kerámia mágnesek nagy kristály anisotropiájának köszönhetően nagy koecitív erővel rendelkeznek, ami a kűlső-, gyöngítő terekkel szemben ellenálóvá teszi és biztosítja hosszú idejű stabilitást.

A viszonylag alacsony remanens indukció miatt nagyobb pólusfelülettel kell tervezni.

Megengedett maximális környezeti hőmérséklet 250°C.

Mechanikai jellemzők:

Nagyon kemények, ezért köszörülni is csak gyémántszerszámmal lehet.

Rendkívül ellenállóak a korrozióval, savakkal, sókkal, olajakkal és gázokkal szemben.

Alkalmazási terület:

Hangszóró, motor, szeparátor, rögzítők